Az M45, vagy más nevén a Fiastyúk egy nyílthalmaz a Bika csillagképben, 444 fényévre a Földtől. Már az ókori kultúrák is ismerték, mivel a hozzánk legközelebbi és az éjszakai égbolton szabadszemmel könnyen megfigyelhető fényes csillaghalmaz. A halmazt az elmúlt 75-100 millió évben keletkezett, tömegét 800 naptömegre, míg méretét körülbelül 45 fényévre becsülik. A szabad szemmel is látható tagjai, amelyek uralják a halmazt fényes kék forró B típusú csillagok.
A por ami a reflexiós ködösséget alkotja a halmaz körül nem a csillagkeletkezésből fennmaradt anyag, ahogy azt régen feltételezték, mivel az már szétszóródott volna a sugárzás lökése hatására. Ma már tudjuk, hogy a ködösséget alkotó anyag a halmaztól független kozmikus por amin jelenleg áthalad a halmaz. Az M45ben több mint 1000 tagot azonosítottak sztellárstatisztikai módszerekkel, köztük sok barnatörpe, melyeknek a tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
Galileo Galilei volt az első ismert csillagász aki megfigyelte a fiastyúkot távcsövön keresztül. Rájött, hogy sok olyan csillagot is tartalmaz a halmaz amelyek nem elég fényesek ahhoz, hogy szabad szemmel megfigyelhetőek legyenek. Távcsöves megfigyelései alapján írt a Fiastyúkról az 1610 Márciusában megjelent Sidereus Nuncius értekezésében, ahol egy rajzot is közzétett az objektumról, amin 36 csillag látható.
Charles Messier a Fiastyúk égi pozíciójának meghatározása után katalógusának 45. tagjaként jelent meg 1771-ben.
MŰSZER Canon EF 70-200mm F/2.8 II
KAMERA Canon EOS 60Da
MECHANIKA Vixen Sphinx
VEZETÉS Lacerta MGen Autoguider
EXPOZÍCIÓS IDŐ 148x5 perc, iso 800
HELYSZÍN Kékestető, Ágasvár, Zselici Csillagpark
DÁTUM 2016. Nov-Dec
