Ez a déli féltek sötét egén található objektum a Corona Borealis csillagkép déli ikertestvére a Corona Australis azaz a Déli korona csillagkép északi határánál fekszik. A Déli Koronában egy hatalmas molekuláris felhő komplexum húzódik át a sűrű csillagmezők előtt, ami az által válik láthatóvá, hogy gátolva a fényt a Tejút távolabbi háttércsillagaitól.
Ezt az izgalmas területet amatőrcsillagászok Hangyász ködnek is becézik, mert
megjelenésében nagyon hasonlít a hangyászokéhoz. Az állat teste a kép bal oldalán található sötétbarna porfelhők, a szem a kép közepén a két fényes csillag, az ormány pedig a sötét köd jobb oldalán lefelé görbülő porsáv.
A kép közepén a sötét porfelhőből kék reflexiós ködök egy csoportja az NGC 6729, NGC 6726 és IC 4812 bukkan elő. Ez az óriási molekuláris felhő komplexum Herbig-Haro objektumokban, protocsillagokban, illetve néhány nagyon fiatal csillagban gazdag.
A Herbig-Haro objektumok a csillagkeletkezés során, a protocsillagok körüli akkréciós korongból, a korong síkjára merőlegesen poláris jetek formájában kiáramló anyag által létrehozott objektumok. Tengelye mentén a forró, ionizált gáz több száz kilométeres másodpercenkénti sebességgel hagyja el az akkréciós korongot, majd beleütközik a csillagközi gáz sűrűbb régióiba, és felizzik.
A Herbig-Haro objektumok a csillagkeletkezés során, a protocsillagok körüli akkréciós korongból, a korong síkjára merőlegesen poláris jetek formájában kiáramló anyag által létrehozott objektumok. Tengelye mentén a forró, ionizált gáz több száz kilométeres másodpercenkénti sebességgel hagyja el az akkréciós korongot, majd beleütközik a csillagközi gáz sűrűbb régióiba, és felizzik.
A Hangyász Köd és annak különböző részei, beleértve a reflexiós ködöket, a benne képződött fiatal csillagokat és a Herbig-Haro objektumok, Földünktől ugyanolyan távolságra vannak, 420 fényévnyire és így az egyik legközelebbi csillagképző régió.
Azonban a jobb felső sarokban található gömbhalmaz, ami pedig egy mint egy hangya kolóniára emlékeztet idősebb csillagokból áll, és így egy sokkal távolabbi mélyégi objektum, távolsága körülbelül 28000 fényév.
A kép közepénél található reflexiós ködöt Johann Friedrich Julius Schmidt az Athéni Csillagvizsgálóban fedezte fel 1861-ben.
MŰSZER Takahashi FSQ-106ED
KAMERA Canon EOS 60Da
MECHANIKA Skywatcher HEQ-5 pro
VEZETÉS Lacerta MGen Autoguider
EXPOZÍCIÓS IDŐ 63x4 perc, iso 1600
HELYSZÍN Namíbia, Isabis Farm
DÁTUM 2018.05.20.
