Az Auriga egy a 88 modern csillagkép közül, azok közé tartozik amelyekről az alexandriai csillagász Ptolemy írt időszámításunk előtt 150-ben az Almagestben. Az Auriga szó, szekerest jelent latinul. Mezopotámiában a csillagképet kocsihajtónak képzelték. A legkorábbi időktől úgy ábrázolták, hogy kecskét vagy kecskegidákat dajkál az ölében. Az Auriga az északi égbolt téli éjszakákáin a legjobban megfigyelhető.
Az Auriga csillagkép “szíve” telis-tele van mélyégi objektumokkal.
M36: egy a Földtől 3900 fényévre lévő fiatal nyílthalmaz, amelynek a korát kb. 25 millió évesre becsülik, 60 csillagot sikerült azonosítani benne. Átmérője 14 fényév.
M38: egy nyílthalmaz hasonló távolságra tőlünk mint az M36, kb. 100 csillagot tartalmaz.
IC405: Más néven a Lángoló Csillag Köd egy emissziós-reflexiós köd ami az irreguláris változócsillag AE Aurigae körül foglal helyet. Az IC405 tőlünk 1500 fényévre fekszik, és 5 fényév az átmérője.
IC410: egy emissziós köd körülbelül 12.000 fényévre a Földtől. Az IC410 egy halvány az NGC1893 fiatal nyílthalmaz által megvilágított hidrogénalpha terület.
IC417: Egy emisszós köd és születő csillagok melegágya, átmérője 100 fényévre tehető, Földtől a távolsága pedig kb. 10.000 fényév.
NGC1931: Mondhatni egy “minatúr verziója az Orionködnek”, mivel nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Emissziós-reflexiós köd, közepén egy a Trapéziumra hasonlító forró fiatal csillaghalmazzal. A teljes köd-halmaz komplexum átmérője 10 fényév. Távolsága tőlünk 7000 fényévre tehető.
MŰSZER Canon EF 70-200mm F/2.8 II
KAMERA Canon EOS 60Da
MECHANIKA Vixen Sphinx
VEZETÉS Lacerta MGen Autoguider
EXPOZÍCIÓS IDŐ 50x8 perc, iso 800
HELYSZÍN Mátra
DÁTUM 2015.12.-2016.01.
